A Queen 1974-es Stone Cold Crazy dalát a legtöbben a legelső thrash metal műnek tartják.


A szerzőséget megosztották a tagok között, bár az alapját eredetileg Freddie Mercury és korai együttese a Wreckage alkotta. Már 1972-ben is játszották élőben, de mind zeneileg, mind pedig szövegileg nagy változáson ment keresztül a felvételre kerüléséig, ezért jelölték mind a négy tagot a szerzők között. Az együttes elmondása szerint a korai verzió sokkal lassabb volt – ezzel párhuzamosan a későbbi koncerteken már olyan gyorsan játszották, hogy Mercury alig tudta követni az éneket.

Az együttes zenei repertoárjának egyik leggyorsabb dala, de a korszak rockzenéjében is egyedülálló volt. Több szakértő a speed és thrash metal stílus korai előfutárának tartja; a stílus jellemzői: a sebesség, a szaggatott, rövid gitárszólamok és az erőteljes dobolás mind megtalálhatók benne. Brian May gitáros így beszélt a gitárjátékáról:

Egy másik kedvenc kombinációm volt, amikor az érintőlap felőli hangszedő eltérő fázisban dolgozott a legutolsó hangszedővel (a középső ki volt kapcsolva). Ez a beállítás erősíti a magas hangokat, és kihangsúlyozza klasszikus Telecaster-típusú ropogást. A Stone Cold Crazy nagy részében ezt használtam.

A szöveget egyfajta gengsztertörténet szövi át, említve egyenesen Al Caponét, a híres gengsztervezért. Az „elbeszélő” személy különféle bűnök elvégzéséről álmodozik, de nem lehet teljesen komolyan venni, mert a szöveg humoros utalásokat is tartalmaz: „walking down the street/shooting people that I meet/with my rubber toy water gun” -„lemegyek az utcára/rálövök a szembejövőkre/a gumi vízipisztolyommal”.

Egyike volt azoknak a ritka dalaiknak, amelyeket már jóval a megjelenésük előtt játszottak a koncerteken. Már 1970 körül játszották egy korai verzióját, gyakorlatilag minden előadással folyamatosan változott az 1974-es felvételéig (innen eredeztethető, hogy mind a négy tag szerepel a szerzők között). 1974-es megjelenésétől kezdve rendszeresen játszották a koncerteken, egészen az 1977-es News of the World turnéig, majd hosszabb kihagyás után a The Works Touron. A dal élőben semmit sem vesztett gyorsaságából és energikusságából, sőt, nem egyszer még az eredeti stúdióverziónál is gyorsabb ütemben játszották.

Az 1974. november 20-i Rainbow Theatre-ben készült koncertfilmen is szerepelt, ez 1992-ben Live at the Rainbow címen jelent meg, kizárólag a Box of Tricks díszdobozos kiadás részeként. Ez a verzió az 1989-es The Miracle kislemez B-oldalára is felkerült.

A Freddie Mercury emlékkoncerten a túlélő tagok James Hetfield énekes és Tony Iommi ritmusgitáros társaságában adták elő.